Eszter különleges élményei a lélekemelés állapotában, találkozás a már egy más dimenzióban élő édesapja lelkével.
Egy sikeres kezeléssorozat utáni kontrolvizsgálaton Hajnalkától kérdeztem, hogy tudnánk az elért eredményeket megtartani vagy akár fokozni. Megbeszéltük, hogy az energetikai kezelésen túl most másképpen foglalkozna velem. Kíváncsivá tett, így egyeztettünk egy időpontot. A kezelést első alkalommal távban végeztük, mert nem tudtam elmenni. Azt hittem, hogy nagyjából tudom mi fog történni, de amit tapasztaltam, arra „nem voltam felkészülve”.
A kezelés után szinte szóhoz sem jutottam.
Olyan élményben volt részem, hogy még napokkal később is a hatása alatt voltam. De hogy mi is történt, nehéz szavakkal leírni.
A kezelés egy része beszélgetéssel telt, majd ellazultam és csak a levegővételre kellett figyelnem. Egy pontig azt hittem ennyi az egész, megtörtént az energiaáramlás és ennyi. Aztán egyik pillanatról a másikra potyogni kezdtek a könnyeim, nem tudtam, hogy ez most miért is van. Édesapámmal, aki már gyerekkoromban meghalt, kapcsolatos dolgok elevenedtek fel. Nagyon közel álltunk egymáshoz, nagy szeretet volt köztünk mindig is. Olyan dolgok kerültek a felszínre, amelyekről nem is gondoltam, hogy a jelenre is hatással lehetnek és azt sem gondoltam volna, hogy van egyáltalán olyan dolog, amit nem sikerült feldolgoznom és még mindig munkálkodik valahol mélyen elrejtve bennem. A kezelésnek ebben a részében már nem csak potyogtak a könnyeim, hanem szó szerint sírásban törtem ki. A tetőpont az volt, amikor annyira közelinek éreztem a szívemben az édesapám jelenlétét, hogy azt most sem tudom leírni szavakkal. Biztosan tudtam, hogy ott van, csak nem láttam fizikai valójában. Éreztem a közelségét, szeretetét, nyugalmát. Egyszerre éreztem örömöt, fájdalmat, szeretetet, megkönnyebbülést, békességet. Eddig is ott élt a gondolataimban, sokszor emlékeztem rá és máskor is volt, hogy sírtam, de ez teljesen más volt. Nagyon intenzív impulzusok értek, ha nem éltem volna át, nem hinném el, hogy ez lehetséges, főleg úgy, hogy én egyébként olyan vagyok, aki „akkor hiszem, ha látom”.
Biztos vagyok benne, hogy minden okkal történik, az is, hogy éppen most tapasztalhattam meg ezt az érzést.
A körülöttünk lévő világ negatív rezgései, valamint az élet kihívásai gyakran megkövetelik, hogy erősek legyünk, nekem ez most segített egy nehezebb időszakon átlendülni. A kezelést követően még napokig hatással voltak rám a történtek, előfordult, hogy még „ok” nélkül rám tört a sírás, de nem volt rossz érzés, inkább megkönnyebbülést hozott, szinte jól esett, olyan érzés, mintha, ha mázsás kövek estek volna le a mellkasomról. Voltak időszakok, amikor túláradó nyugalmat is éreztem. Bízom benne, hogy a jövőre nézve sok dolog a helyére került bennem, megerősödtem és könnyebben fogom venni az akadályokat az életben és eddig is hittem, de most biztos vagyok benne, hogy mindig kapok segítséget édesapámtól, ha szükségem van rá.
Köszönöm!
Takács Eszter (Asszisztens)
